Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét

2008. augusztus 26., kedd

Grúzia, Dél-Oszétia és Abházia
Abházia függetlenségét elismerő dokumentum
Dél-Oszétia függetlenségét elismerő dokumentum

Oroszország ma elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét és más országokat is erre szólított fel. A nyugati országok vezetői elítélték a lépést. A magyar külügyminisztérium sajnálatosnak tartja az orosz elnök rendeletét.


Dmitrij Medvegyev ma aláírta a Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét elismerő rendeletet. Nyilatkozatában többek között azt mondta, hogy Grúzia blitzkrieg (villámháború) végrehajtásával kész tények elé akarta állítani a nemzetközi közösséget, és kijelentette: az események után szó sem lehet arról, hogy a két terület Grúzia része maradjon.

Az Észtországban tartózkodó Angela Merkel német kancellár „teljességgel elfogadhatatlan“-nak nevezte a döntést. Hozzátette, hogy Grúzia és Ukrajna a NATO tagja lesz. Nagy-Britannia külügyminisztere szintén élesen tiltakozott, Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere rendkívül sajnálatosnak mondta az orosz elnök lépését.

A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, melyben sajnálatosnak tartja, hogy az orosz elnök aláírta a rendeletet, amely elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, továbbá, hogy az orosz Állami Duma az ENSZ tagállamainak törvényhozásaihoz és a nemzetközi parlamenti szervezetekhez intézett felhívásban kezdeményezte Dél-Oszétia és Abházia „szuverén és független államokként történő elismerését”.

A Külügyminisztérium álláspontja szerint ezek a döntések nem szolgálják a Kaukázus térségének stabilitását, s nem mozdítják elő a már eddig is nagyon súlyos emberi és anyagi áldozatokkal járó konfliktus tárgyalásos rendezését. A viszályban magát korábban független, külső békefenntartóként meghatározó Oroszország parlamentjének egyoldalú kezdeményezése nem lehet jogi alap a kérdés rendezéséhez. Tartalma és szellemisége nincs összhangban az Európai Unió elnöke és az Oroszországi Föderáció elnöke által kidolgozott, a nemzetközi közösség széleskörű támogatását élvező megállapodással sem.

A Magyar Köztársaság az Európai Unió és a NATO tagjaként szilárdan kitart amellett, hogy ezt a konfliktust tárgyalások útján, békés eszközökkel kell és lehet megoldani, tiszteletben tartva Grúzia területi épségét és nemzetközileg elismert határait – fejeződik be a magyar külügyminisztérium nyilatkozata.

Lásd még

Ha érdekel a téma, hadd ajánljuk figyelmedbe a Wikipédia kapcsolódó szócikkét Dél-oszétiai háború címmel.

Források