Sikeresen lezajlott az első kínai űrséta

2008. október 28., kedd
Csaj Cse-kang volt az első kínai, aki sétát tett a világűrben. Az űrsétára magyar idő szerint szeptember 27.-én 10:44-kor került sor.

A kanszui Csiucsüan Műholdkilövési Központ kilövőállásából indult útnak a háromnapos küldetésre a Sencsou-7 oldalán a Hosszú Menetelés-2F hordozórakétával. Csaj Cse-kang egyik feladata az volt, hogy a Sencsou-program legújabb űrhajóját, a Sencsou-7 elhagyva anyagmintát gyűjtsön a gép oldaláról. Liu Po-ming orbitális modulban segítette társát. A tajkonauta közel negyed órát töltött a világűrben, üdvözölte a Föld lakóit, majd meglengette a kínai zászlót. Űrruhája 10 millió eurónyi összegbe került. Csing Haj-peng eközben a visszatérő modulban volt. Liu Po-ming egy orosz Orlan típusú szkafandert viselt. Ebből a típusú szkafanderbőr fejlesztették ki a kínaiak saját változatukat.

Az űresemény úgy volt időzítve, hogy a legjobb mértékben megvilágítsa az Sencsou-7-et a Nap. Egy műholdon keresztül élőadásban közvetítette a kínai televízió a 14 perces műveletet. Egy 40 kilógrammos műholdat állítottak pályára az űrhajóról visszatérésük előtt, mely később fényképeket közvetített a Sencsou-7-ről. Az űrhajósok vasárnap 11:37-kor tértek vissza a Földre, Belső-Mongóliában landoltak. Hu Csin-tao kínai elnök üdvözölte a sikeres akciót.

A Sencsou-program első sikere 1999-ben volt, amikor Sencsou-1, ember nélkül 14-szer megkerülte a Földet. 2003 októberében Jang Li-vej (Yang Liwei) képviseletével - Szovjetunió és az Egyesült Államok után - Kína lett a harmadik űrhatalom. 2005-ben két kínai - Fei Junlong és Nie Haisheng - űrhajós jutott ki. A 2008-as űrséta csak a kezdet, legalábbis a tervek szerint. A kínai űrprogram szerint négy éven belül űrlaboratóriumot építenek fel. Majd űrállomásuk készül és 2020-ig el le is akarnak szállni a Holdra. Nem utolsó sorban részt kívánnak vállalni a Nemzetközi Űrállomás építésében.

Lásd még

Források