Románia ragaszkodik a schengeni övezet márciusi bővítéséhez

2011. január 7., péntek

Témabeli híreink:

{{{1}}}


Az ENSZ-tagállamok zászlói (részlet)
Az ENSZ-tagállamok zászlói (részlet)

Románia Bulgáriával együtt még 2007 januárjában lépett be az Európai Unióba, és a schengeni övezethez az eredeti tervek szerint 2011 márciusában csatlakoznának. Két héttel ezelőtt azonban Brice Hortefeux francia és Thomas de Maiziere német belügyminiszterek levelet intéztek az Európai Bizottsághoz (EB), amelyben a csatlakozást túl korainak bélyegezték. A két miniszter az igazságügyi reform lelassulására, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hiányosságaira hivatkozik. Románia hétfői (január 3.) reakciójában kiemelte, hogy az ország teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, és nem fogja tétlenül tűrni, hogy belépését hátráltassák.

A 2007-es uniós csatlakozáskor Románia és Bulgária – először a bővítések története folyamán, és így azóta is egyedüliekként – az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus[1] (EEM) hatálya alá kerültek: azt, hogy vállalásaikat teljesítik-e, ezen keresztül ellenőrzik. Hortefeux és de Maiziere szerint a schengeni bővítéssel meg kellene várni a mechanizmus júliusban esedékes következő jelentését.

Időközben azonban állást foglalt az Európai Bizottság is: az EEM és a schengeni övezet bővítése nincsenek egymással összefüggésben. Egy, az Adevarul román napilapban hétfőn leközölt interjújában Teodor Baconschi román külügyminiszter is a helyzet újragondolására szólította fel a német és a francia feleket:

– Nem volna fair, ha két ország – akármelyik kettő legyen is az – precedenst teremthetne azzal, hogy [menetközben] megváltoztatja a játékszabályokat.[2] [A mechanizmus] egyre inkább a hátrányunkra válik... illetve lehetőséget ad arra, hogy országainkra más területeken nyomást gyakoroljanak. Döntenünk kell: vajon megéri-e a mechanizmus szerint továbbdolgoznunk, vagy inkább mondjuk azt fel egyoldalúan?[3] – Baconschi kiemelte továbbá, hogy Románia a későbbiekben ragaszkodhat majd az EEM alkalmazásához más államok esetében is, kiemelve a csatlakozási tárgyalásokat várhatóan júniusban lezáró horvátokat: – Vegyük például Horvátországot. Támogatjuk a többi balkáni ország uniós csatlakozását; ugyanakkor viszont nem fogadhatjuk el, hogy a mechanizmus rájuk ne vonatkozzék, miközben ránk igen.[4]

Lábjegyzet

  1. Angolul: Cooperation and Verification Mechanism; rövidítve: CVM.
  2. Az angol cikkben: „It would be unfair to accept that two states, no matter which, could set a precedent by changing the rules of the game.” Románul: „Ar fi incorect să acceptăm că două state, indiferent care, ar putea crea un precedent prin schimbarea regulilor jocului.”
  3. Az angol cikkben: „[The CVM] is becoming a handicap ... or a pretext for pressuring the two countries in other fields. We'll have to decide whether it is worthwhile going ahead with this mechanism or whether we should denounce it unilaterally.” Románul: „[MCV] devine un handicap ... sau un pretext pentru a presa cele două ţări în alte domenii. Va trebui să decidem dacă merită să continuăm cu acest mecanism sau dacă ar trebui să îl denunţăm unilateral.”
  4. Az angol cikkben: „Let's look at Croatia. We support the EU's enlargement to the Western Balkans. But we cannot accept this accession taking place without the CVM in a situation where the CVM applies to us.” Románul: „Haideţi să privim la Croaţia. Sprijinim extinderea UE către Balcanii de Vest. Dar nu putem accepta ca această aderare să aibă loc fără MCV în situaţia în care MCV ni se aplică nouă.”

Forrás