Elterjedtek a harlekinkaticák

2009. március 30., hétfő

Tudomány és technika



További híreink tudományos témában:

{{{1}}}

Lásd még a tudomány szócikkét a Wikipédiában!
A harlekinkatica különböző változatai

Már hazánk területén is elterjedt a harlekinkatica.

Már Magyarország területén is megjelent és elterjedt a harlekinkatica (Harmonia axyridis). A faj veszélybe sodorhatja hazánk többi katicafaját is, többek között a hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata). Az ázsiai harlekinkaticát biológiai védekezés céljából szállították be az európai kontinensre, de a faj elterjedt és megtelepedett a természetben is, és villámgyorsan terjed az egész kontinensünkön. Komoly károkat is tud okozni, mint például tönkreteheti a mustot, a szőlő kipréselt levét, vagy tömegesen még lakásainkban is letelepedhet.

A harlekinkatica eredetileg Kelet-Ázsiából származik, és a mérsékelt égöv tájékán él. Fő táplálékaként a levéltetvek és pajzstetvek szolgálnak. A biológiai védekezésekben azért használják olyan sokszor, mert lárvája, ill. a kifejlett rovar nagy mennyiségű tetűt fogyaszt el naponta.

Első betelepítésére Észak-Amerika területére 1916-ban került sor, amikor a pekánfán élősködő levéltetvek ellen küzdöttek. A 20. század folyamán sokszor letelepítették az akkori Amerikai Egyesült Államok (USA) 14 tagállamában, azonban ebben az időben még nem élt vadon. A legelső vadon élő, saját magát fenntartó állományt 1988-ban jegyezték fel. Napjainkban az Egyesült Államok leggyakoribb és legelterjedtebb katicafajává vált, és a második legelterjedtebb hétpettyes katicabogárral együttvéve az ország katicaállományának 70 százalékát teszik ki.

Földrészünkön, Európában legelőször szabadföldi és üvegházi élősködők kiirtása végett alkalmazták. A legelső forgalmazási országa Ukrajna, ahová az 1960-as évektől, Franciaországban 1982-től, Görögországban 1993-tól, Belgiumban pedig 1997-től alkalmazni különböző indítékok miatt. Vadon és szabadon élő példányait elsőként Németországban fedezték fel 2001-ben, Frankfurt városának környékén. Az Egyesült Királyságban 2004-ben találták meg első egyedeit, amelyek legnagyobb valószínűséggel Belgiumból származhattak, ugyanis Angliában a katicát mezőgazdasági célokból még nem használták. Ma már Európa 13 országában ismernek magukat fenntartó popoulációkat, és elterjedési területüket számítógépes központok követik nyomon és kutatják.

Első példányára Magyarország területén Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum egyik zoológusa bukkant rá a tavalyi év február hónapjában, Szigetszentmiklóson. A harlekinkatica hazánkon belüli megjelenése várható volt, nagyon gyors nyugat-európai elterjedése miatt számítani lehetett rá, hogy nálunk is megjelenik.

A katicát azóta már a Dunántúl minden zugában felfedezték, ezen kívül még Szeged és Sátoraljaújhely környékén is, egyes helyeken tömegesen - mondja a zoológus. A katicafaj hazánkon belüli helyzete nehezen megjósolható, viszont más európai példák nem hoznak túl sok jót magukkal. Példaként: Belgiumban 2001-ben bukkantak rá az első példányokra, 2006-ra pedig már az egész ország területén felfedezhető volt. Jelenleg ott Flandriában és Észak-Belgiumban a második, az országban az ötödik leggyakoribb katicafaj.

Nyugat-Európában a harlekinkatica monitorozása a lakosság bevonásával már évek óta nagy erőkkel folyik. A feladatra Magyarországon a 2009. áprilisában indult Harlekin Projekt vállalkozott. A kezdeményezés http://www.coleoptera.hu/harlekin honlapján részletes információkat találhatunk a fajról, illetve észlelés esetén a teendőkről.



Források