2008. június 7., szombat

Életének 81. évében Budapesten elhunyt Sánta Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar író, leghíresebb művei a Húsz óra és Az ötödik pecsét volt.

1927. szeptember 4-én látta meg a napvilágot Brassóban. Gyermekkorát Sepsibikkszádon, majd Marosvásárhelyen töltötte, iskoláit Kolozsváron járta, utolsó középiskolás évét már Debrecenben, de azt nem fejezte be. 1947 és 1950 között bányász volt Pilisszentivánban, majd 1956-ig betanított munkásként, máróként, fúróként dolgozott Kispesten, a Traktogyárban. 1957-től esztergályosként dolgozott a Ganz Daru- és Hajógyárban.

Az irodalmi életbe 1954-ben Szabó Pál révén került. 1956-ban jelent meg első novelláskötete Téli virágzás címmel. 1956-ban a Petőfi Kör alapítója, vezetőségi tagja volt. 1956 szeptemberében nyílt levélben hívta fel Hegedűs András akkori minisztertanácsi elnök figyelmét a parasztok jogfosztottságára.

Országszerte ismertté a Húsz óra, ill. Az ötödik pecsét című regényei tették. Az ezekből készült, Fábry Zoltán által rendezett filmváltozatok nemzetközi fesztiválokon is sikert arattak. Műveit 23 nyelvre lefordították (pl. angol, német, cseh, hindi, holland, francia, japán, stb.). Kétszer részesült József Attila-díjban, először 1956-ban, másodszor 1963-ban. 1973-ban Kossuth-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével 1991-ben tüntették ki. 2004-ben Magyar Művészetért-díjat és Hazám-díjat kapott.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, de annak párttá válásakor nem lépett be. A Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai közé.

Források

Ha érdekel a téma, hadd ajánljuk figyelmedbe a Wikipédia kapcsolódó szócikkét Sánta Ferenc címmel.