Új festést kap az Eiffel-torony
2009. március 31., kedd
{{{1}}}
a Wikipédiában!
Újrafestik a párizsi Eiffel-tornyot.
Új festést kap Párizs egyik leglátogatottabb turisztikai építménye és a város egy jelképe, az Eiffel-torony. A híres Gustave Eiffel francia építészmérnökről elnevezett építménynek, az „öreg hölgynek” immáron százhuszadik születésnapja alkalmából restaurálják „öltözetét”. A turisták vonzója az 1889. március 31-ei felavatása óta idén tizennyolcadszorra kap új védőréteget.
A torony napjainkban is népszerű, sőt a tavalyi 6 930 000 meglátogatójával létezésétől kezdődően új rekordot döntött. A 300 méter magas épületet többszörös festékréteg védi a rozsda elleni küzdelemben, az újrafestések miatt többször változott a színe,
A torony megőrizte népszerűségét, sőt tavaly 6 millió 930 ezer látogatóval új rekordot döntött. Az acélszerkezetet több festékréteg védi a rozsdásodástól, a szín többször is változott, legelőször, az építésekor barnásvörösre festették, aztán ebből lett okkersárga, jelenleg bronzszínű, és a fejlődések folyamán keresztül egyre jobban kezd világosodni. A szokásos újrafestéshez minden hétévente szükség van 60 tonna festékre, továbbá még szükség van biztonsági kötélzetre, amelynek hosszúsága 50 kilométer, ezeken kívül kell még 2 hektár (ha) területű védőháló, 1500 ecset, 5 000 csiszolókorong, és 1 500 munkaruha. A torony lefestőinek - akik légtornásznak is jól jönnének - száma huszonöt, ők a pingálást az építmény tetejétől az alapokig végzik. A legutóbbi restaurálás 2001 decemberétől 2003 júniusáig tartó időt vett igénybe.
A Le Figaro francia, reggelenként megjelenő napilap értesülései szerint a festők legtöbbjének a nemzetisége görög és román. Ők derekukra erősítik a festékesdobozt, kezükbe vesznek egy ecsetet, és a biztonsági kengyelt magukra erősítve elkezdik a híres építmény újrafestését. A torony elemeinek szélessége 3 centimétertől 1 méterig terjedhet. A 4 000 000 euró fődíjú pályázatot Saint Nazaire-ben fekvő központú, hajók és finomítók tornyainak lefestésére kiképzett Stelma nevű cég nyerte meg, amely jelenleg Görögország tulajdonában van.
A torony festői között a javítgatások történetében voltak sebesültek, akik karcolásokat, vagy ütéseket szenvedtek, azonban a felavatás óta egy ember sem vált áldozatává a festéseknek. De ezen kívül még voltak olyanok, akiknek megfájdult a térdük vagy a válluk a festés folyamán felvett nehéz mozdulatokban. És ebbe még az is beleszámít, hogy voltak olyan újítások is, ahol a munkások még ki sem kötötték magukat - ezeket be tudják bizonyítani egyes fotósok is, mint például Marc Riboud, akinek egyik leghíresebb fényképészeti alkotása egy, a Párizs fölött az „égben” dolgozó munkást örökítette meg. Napjainkban viszont kötelező viselnie a toronyt festegetőknek biztonsági védőruhát és felszerelést, és a múltbéli festésekkel szemben leereszkedhetnek a torony tetejéről az ebédszünetükben.
Az acélszerkezet talán legnehezebb festeni való része a belseje, ugyanis a torony külső részén rá szabad lépni a szerkezet acélvasára, a belső részen viszont a levegőben függve lehet csak festeni. A 250 000 négyzetméteres ferületű épületet kerek alakú ecsettel pingálják ki, mert ha festékszóró pisztollyal dolgoznának, akkor az anyag eltűnne a kis résekben. Mindezek mellett az építmény látogatóit sem szabad megzavarni, ezért nagyon is fontos a vigyázat arra, hogy nehogy bármi, akár egy csepp festék is lecsöppenjen.
Források
- Újrafestik az Eiffel-tornyot (magyar nyelven). Múlt-kor, 2009. március 31.