Ázsiából Európába a Sarkkörön át

2009. augusztus 24., hétfő

Klímaváltozás



Még több Klímaváltozással kapcsolatos hír a Wikihírekben:

{{{1}}}

Az északi és a déli út Ázsia és Európa között

Történelmi utazásra vállalkozott két német tulajdonú kereskedelmi hajó.

A brémai Beluga Shipping két túlméretes berendezések szállítására kiképzett hajója, a Beluga Fraternity és a Beluga Foresight megkapta az orosz hatóságok engedélyét, hogy orosz fenségvizek érintésével, a Jeges-tengeren keresztül szállítsanak árut a Távol-Keletről Európába. Mindkét hajó a sarkvidéki körülményeknek leginkább megfelelő ún. ICE 3 minősítéssel bír, a biztonság kedvéért egy atommeghajtású jégtörő is elkíséri őket az útra. A két német hajó erőművi berendezéseket szállít.

Az északi útvonal sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bír az Ázsiát délről megkerülő útvonalnál. A legfőbb előnye, hogy kereken 9000 kilométerrel rövidíti le az utat Japán és az Északi-tenger kikötővárosai között. A rövidebb út miatti üzemanyagár-megtakarítás mellett a hajók üzemeltetői megspórolhatják s Szuezi-csatorna átkelési költségét is. A Szunda-szorosban és az Ádeni-öbölben megélénkült kalóztevékenység jelentette kockázat is kiküszöbölhető a Jeges-tengeri útvonallal.

Az Északi-sarkon át vezető hajózási utak mindig megmozgatták a hajósok fantáziáját. Az Ázsiát és Európát összekötő hajózási utat először Adolf Erik Nordenskiöld norvég sarkkutató tudta megtenni. Nordenskiöld| 1878-ben egy 300 tonnás jégtörővel indult neki az útnak, ám az év végén hajóját körbevette a jég. A norvég kutató és legénysége a jég fogságában telelt át és csak 1879 tavaszán jutott el a Csendes-óceánra. Az északi út mostani megnyílása a globális felmelegedésnek köszönhető. Míg korábban az útvonal nagy részét jég borította, addig napjainkra a nyári időszak végére jégmentes tengernek vághatnak neki a kapitányok. A hajózási társaságok már régóta számolnak az északi út megnyílásával, így a Beluga Shipping mostani sikerét 2010-ben akár több hajózási társaság is megismételheti.


Források