Wikihírek:Formai útmutató

(WH:STÍLUS szócikkből átirányítva)
Ezen az oldalon a Wikihírek egyik útmutatóját olvashatod. A benne leírtakkal a szerkesztők nagy többsége egyetért, és követendőnek tartja. Ugyanakkor a benne foglaltak nem számítanak szentírásnak, és ha a józan ész azt diktálja, indokolt esetben el lehet tőlük térni. Csak akkor szerkeszd ezt a lapot, ha a változtatással a közösség egyetért. Ha nem vagy biztos a dologban, először vesd fel a vitalapon vagy a Kocsmafalon.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikihírek szócikkeinek szerkesztése során. Alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Wikihírek irányelvek és útmutatók

Semleges nézőpont
Tartalmi útmutató
Formai útmutató

Accreditation policy
Archive conventions
Kerüld a töltelékszavakat!
Blokkolási irányelvek
Idézd forrásaidat!
Elvi érdekellentétek és
  összeférhetetlenség

Szerzői jogok
Vitarendezés
Criteria for deletion
Criteria for speedy deletion
Ne demonstrálj!
Fair use
Image use policy
Naming conventions
Saját tudósítás
Lapvédelmi irányelvek
A három visszaállítás szabálya
Username policy

Etikett

Tervezet

A hírek nagy többsége a Formai útmutató szabályai szerint történik. A formai útmutató segíti a szerkesztőket a cikkeik standardizálásában. A formai útmutató továbbá segítséget nyújt a szerkesztésben az főcímek, rövidítések, számok, központozás, helyesírás alkalmazásában. A formai útmutató nagyon hasznos irányelv.

A Wikihírek formája a cikkek tartalmának a gyors megértését és a könnyű információszerzést szorgalmazza. Viszont semmi sem kötelező.

Státusz

A Wikihírek Formai útmutatója, mint bármely más működő szervezet, állandó változásban és fejlődésben van.

Helyesírás

Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátum jellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Évszázadok, évezredek

A magyar Wikihírek jelenlegi szócikkei, amelyek évszázadokról, évezredekről szólnak, arab számokkal jelzik a szóbanforgó időszak sorszámát. Pl. 20. század, 5. század vagy i. e. 2. évezred (szemben rendre a XX. század, V. század vagy i.e. II. évezred kifejezésekkel). Tekintettel arra, hogy ez a forma köznyelvben is egyre inkább kiszorítja a római számokat az évszázadok éléről, a Wikiben ezért az ilyen szócikkek, hivatkozások használata ajánlott.

Évtizedek hivatkozása esetén a megszokott és egységesen használt formula az 1970-es évek, 1820-as évek stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Mondatvégi írásjelek

Egyszerű mondatok esetén a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk: „Késik a busz.”

Összetett mondatoknál két esetet különböztetünk meg. Ha a tagmondatok mellérendelő szerkezetben állnak, az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: „Csak nyugodtan, hova ez a nagy sietség?” Ha azonban a szerkezet alárendelő, a mondatvégi írásjel a főmondathoz igazodik: „Senki se tudja, vajon igaz-e.”

Bővebb ismertetésül az AkH. 240–242. pontjai szolgálnak.

Képaláírások

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

A cikkírás alapjai

Hat tipp, hogy hogyan írjunk jó cikket

Egy 1946 -os, Shooting an Elephant and Other Essays című könyvben, George Orwell hat tippet adott arra, hogy hogyan lehet valakiből jobb író. Ezek a következők:

  1. Sohase használj passzív hangot ha használhatsz aktívat.
  2. A rövidebb mondatok és bekezdések jobbak. Ha ki tudsz hagyni egy szót a mondatból akkor hagyd ki.
  3. A rövidebb szó jobb választás. Sohase használj hosszú szót ha van helyette rövidebb.
  4. Ne zavard meg az olvasódat ismeretlen szavakkal. Soha ne használj idegen szavakat, tudományos zsargont, ha tudsz helyette hétköznapi szót.
  5. Soha ne használj klisé metaforákat, vagy más beszédben használt, ködösítő figurákat. Légy eredeti.
  6. Legyél tiszteletudó — még akkor is ha nem értesz egyet. Hagyd figyelmen kívül a fenti szabályokat ha valami támadót vagy szörnyűségest akarsz írni. Kerüld a személyes támadásokat, ne túlozzál, és ne használj szarkazmust. Különben elveszted az olvasóid bizalmát.

Címsor

Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Ezen egyszerű alapelven túl a legfontosabb témák: Egyszerűség, Pontosság, Nagybetűk és Egyes szám. Mikor elnevezel egy cikkedet, tartsd észben a következő lépéseket. (A legtöbb közülük a cikkben használt alfejezetek címeire is érvényes)

  • Legyen egyedi és témaspecifikus — A Wikihírek szoftverének megfelelő működése érdekében , minden címsornak egyediek kell lennie; válassz olyan szavakat melyel könnyen leírhatsz egy eseményt, hírt.
  • Legyen rövid — A címsornak a lehető legrövidebbnek kell lennie.
  • Használj igét — A címsornak ki kell fejeznie a tartalom lényegét központozás nélkül, a mondatban mindig legyen egy ige.
  • Használj kisbetűket — A kisbetűs írásmód a preferált forma. Csak a mondat első szava kezdődjön nagybetűvel.
Kisbetűs forma: "Ma Reggel Erőss Havazás Volt Országszerte"
Nagybetűs: "Ma reggel erős havazás volt országszerte".
  • Mond el a legfontosabb és legegyedibb dolgot — A cikkek címe leíró kell, hogy legyen.
Például, "Egy budapesti bankot kiraboltak" nem megfelelő cím, mert megeshet, hogy ugyanabban az időpontban egy másik budapesti bankot is kiraboltak. Keresd meg az esemény kulcspontját, egyediségét és erről írjál: "Rablók elkövették az eddigi legnagyobb méretű budapesti bankrablást", vagy "Egy trió kirabolt egy budapesti bankot, majd motorbiciklin elmenekült", vagy "Egy trió elkövette az eddigi legnagyobb budapesti bankrablást, majd motorbiciklivel menekültek el a helyszínről".
  • Használj jelenidőt — A címsorok (a cikkek címei) jelenidejű igéket kell, hogy tartalmazzanak.
  • Használj aktív hangnemet - A hírek eseményekről szólnak, a mondatot felépítésében általában a történet szereplőire fokuszálj, arra hogy mit csinálnak. Aktív hangnem például "A vezető az üzletekbe ment" a passzív hangnem a következőképpen hangzik "A vezető meglátogatta az üzleteket".
  • Kerüld a zsargonokat — Kerüld az ismeretlen szavakat, mikor egy országról, vagy egy szervezetről írsz használj inkább a teljes nevet mint a rövidítés, kivéve akkor ha a rövidített forma az ismertebb (pl: NASA, CIA, AIDS).

Használd a dátum és idő sablonokat

A cikk első sorában szerepelnie kell a dátumnak. Ezt a legkönnyebben a megfelelő sablon elhelyezésével érheted el:

{{dátum|éééé-hh-nn}}

A sablon behelyezi a cikket a megfelelő kategóriába, és megjelenteti a cikk elején is a dátumot, vastagított betűvel. A dátum a cikk megjelenésének a napja kell, hogy legyen. Az esemény napja nem a hír megjelenési napját jelenti. A sablon a következőképpen generálja a dátumot:

{{dátumsor|dátum=2005-01-01|helyszín wplink=Mumbai|helyszín=Mumbai, India}} Nagy árvíz...

ami a következőképpen jelenik meg a cikkben:
2005. január 1., szombat

Mumbai, India – Nagy árvíz...

A Wikihírekben nem jelenik meg a cikkben a cikk szerzőjének a neve. A cikk bárki által szerkeszthető, és általában több ember is közreműködik egy cikk megírásakor, tehát a szerző aláírása a cikk végén nem szerepelhet.

Az első bekezdés

Az első bekezdés (más néven bevezető) a cikk tartalmát kell, hogy summázza, úgy körülbelül 50 - 80 szóban, ami lehet egy vagy három mondat hosszú. A jó bevezető olyan, mint egy önálló, kerek szócikk. Összefoglalja a leglényegesebb dolgokat a szócikk témájáról, mellőzi a terjengős, kevésbé fontos kitérőket, így az olvasó különösebb kutakodás nélkül megtudja, mik azok a dolgok, amiket feltétlenül tudni kell róla, és ez alapján már el tudja helyezni a fejében. Ilyen módon a bevezető keretet ad az egész szócikknek.

Próbálj választ adni a ki, mi, hol, mikor, miért és hogyan. Próbáld ezeket befoglalni az első bekezdésben.Ez az első dolog amit a Wikihírek szerkesztésekor meg kell tanulnod.

  • Ne érezd magad korlátozva a fenti ajánlások miatt. Bárki aki jártas a beszámolásban megtanulta, hogy mi az a hat kérdés ami a legfontosabb egy beszámolóban (és a legfontosabb az olvasónak).
  • Ha nem tudod a választ kettőre akkor hagyd ki - de a történet későbbi részére adj magyarázatot arra, hogy miért nem tudod.
  • Ne legyen az első bekezdés egy unalmas lista az eseményről - ez az első dolog amivel az olvasó elovas, tehát legyen érdekes.

Az első bekezdésben állított tények később, a cikk további részeiben pontosan ki kell, hogy legyenek fejtve. Ne érezd magad kötelezettnek arra, hogy egymagad írd meg az egész cikket, ne próbáld misztifikálni, ködösíteni a cikket. Segíthetünk a cikkírásban ha megértjük miről írsz.

A cikk hossza

Egy kész cikk legalább három bekezdést kell, hogy tartalmazzon. Ne hozz létre olyan cikket amely csupán egy linkből áll, vagy egy olyan hivatkozásból ami egy külső oldalra mutat. Az ilyen lapok azonnali törlésre kerülnek.

Ha egy nagyon fontos friss hír és valószínűsíthetően bővülni fog rövid időn belül, akkor írhatsz egy rövid (de velős) összefoglalót. A cikken helyezd el a{{bővítendő}} sablont. Ez a sablon figyelmeztetni fogja a többi szerkesztőt, hogy a cikket be kell fejezni.

A szöveg formázása, kiemelések

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikihírekben dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

Igeidő

Minden cikk múltidőben írandó . A címsor viszont legyen jelenidőben.

Beszámolók jövőbeli eseményekről

Amíg a szerkesztők nem rendelkeznek azon természetfeletti képességgel, hogy a jövőbe lássanak, addig a jövőbeli eseményekről a jelenből kell írni - főképp bizonytalan kimenetelű jövőbeli események esetén. Mikor jövőbeli eseményről szeretnél írni használd a következő útmutatóban leírtakat:

  • Jövőhét kedden találkozniuk kell - változtasd: Azt tervezik, hogy a jövő héten, kedden találkozni fognak vagy Azt mondták találkozni szeretnének a jövőhét keddjén
  • Az esemény folytatódni fog augusztus végén - változtasd A tervek szerint az esemény folytatódik augusztus végén.
  • Az előadás 2012 júliusában fog debütálni -- változtasd A tervek szerint az előadás 2012-ben fog debütálni vagy valami hasonló.
  • A pár a jövőhónapban fogja megünnepelni a házasságuk hároméves évfordulóját - változtasd A pár azt tervezi, hogy a jövőhónapban fogja megünnepelni a házasságuk hároméves évfordulóját.

Források idézése

Idézd forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz, hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikket, és tudjanak további információkat találni. A jó források a Wikihíreket megbízhatóvá és használhatóvá teszik.

Ha egy külső forrást használsz fel egy cikkhez, ennek megnevezése alapvető udvariasság is. Az alapos cikkíró azonban keresi is a megbízható forrásokat. Ha saját tudásod alapján írsz, akkor ismerned illik a témát annyira, hogy könnyen meg tudj nevezni jó forrásmunkákat, amikből az olvasó is tájékozódhat – nem lehetsz folyton ott, ha valakinek további kérdése lenne. (Ez arra is jó, hogy ellenőrizhesd a tényeket, mert lehet, hogy rosszul emlékeztél, vagy te sem tudsz mindent a témában.) A fő szempont az, hogy az olvasót segítsük bármivel, amit hasznosnak ítélsz.

Ez érvényes akkor is, amikor véleményekről írsz: ne hagyd magad elragadtatni az általános fogalmazásoktól, mint „vannak, akik azt mondják...”. Kik mondják, hol és mikor? (Ne feledd: a Wikihírek nem a te véleményedet tartalmazza, és nem a saját elméleteidet.)

Ez akkor is érvényes, ha a tényeket senki nem kérdőjelezte meg: még akkor is, ha most senki nem kételkedik előfordulhat, hogy öt év múlva jön valaki, és a tényeket ellenőrizni szeretné, vitába akar a cikkel szállni vagy még többet szeretne tudni a témáról. A vitatott kérdéseknél különösen hasznos, ha megbízható források vannak felsorolva, melyek alapján az olvasók alaposan meg tudják a kérdést vizsgálni, vagy a vitás részeket tisztázni.

Külső források olyan cikkekhez illesztése, melyeket nem te írtál, szintén nagyon hasznos a Wikipédia szempontjából, mert ezek javítják a cikkek minőségét, megbízhatóságát.

A forrásokat jellemzően a cikk végén, a ==Források== részben szokás felsorolni. A legfontosabb az, hogy lehetőleg minden információt adj meg, ami alapján a forrás, vagy azon belül az információk azonosíthatóak.

Gyorsan beírhatsz webes hivatkozásokat a szöveg belsejébe úgy, hogy a hivatkozott rész után szögletes zárójelek között („[ és ]”) megadod a webcímet. Ez nem ad annyi információt az olvasónak, mint a részletesen felsorolt források, de mégis jobb, mint ha egyáltalán nem hivatkozol semmire.

A szöveg tagolása és a fejlécek

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Jegyzetek

A lábjegyzet a Wikihírekben főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „[1]”. A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „

  1. Ez fog megjelenni lábjegyzetként.

”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Kapcsolódó hírek fejezet

Ha az adott cikk hírtartamához másik cikk szövege is kapcsolódik, akkor a cikk végén tüntesd fel egy "Kapcsolódó hírek" fejezetben írd oda a kapcsolodó cikk nevét, és linkelj rá. Például így:

== Kapcsolódó hírek ==
* [[A cikk címe amire hivatkozni akarunk]]

Hivatkozás külső weblapokra

A Wikihírekben kívüli weblapokra általában a cikkek alján szokás hivatkozni, és irányelv az, hogy a cikkek belsejében minél kevesebb külső hivatkozás szerepeljen.

Külső lapokra lehet az alábbi módokon hivatkozni:

  • Egyszerűen a lap címével, pl: http://www.wikipedia.hu/
  • Úgy, hogy csak egy hivatkozási szám szerepeljen: [http://www.akármi.hu/], ekkor egyesével növekvő számokkal helyettesítődnek a hivatkozások.
  • A harmadik a leggyakrabban használt forma, amikor a hivatkozáshoz külön szöveget is írsz: [http://www.akarmi.hu/ Az akármi hu lapja]. Ez így jelenik meg: Az akármi hu lapja (Ügyelj arra, hogy szóköz van a cím és a szöveg között!)

Ügyelj arra, hogy ne felejtsd le a http:// részt a link elejéről, különben nem fog működni.

Részletes stílus mutató

Pénznemek kódjai

A pénznemek rövidítései megtalálatóak akövetkező oldalon: ISO 4217. Például az "1,000 Iraki dinár" ISO megfelelője "IQD 1,000."

Pénznem szimbolumok

Hogy segítsük az olvasót a megértésben inkább írjuk ki, hogy ("1.25 yen") minthogy a ("JPY1.25") kódot használjuk, amit lehet, hogy nemismer.

A dollar, a font, az euro és a forint estében használhatsz kódot, aztokat valószínűleg mindenki ismeri.

$ - A dollár szimbólum használata

A dollár megjelöléséhez az egyedüli használt szimbólum a "$". Viszont ne használd a cent szimbolumát.

Egy dollár és huszonöt centet a következőképpen írd: $1.25
Huszonöt centet a következőképpen írd: $0.25

Mivel U.S.A, Kanada, Ausztrália, Új Zéland egyaránt a dollár megnevezést használják, ezért ajánlott megjelöli, hogy melyik ország dollárjáról van szó:

  • AU$1.25 - (Ausztrália)
  • CA$1.25 - (Kanada)
  • NZ$1.25 - (Új Záland)
  • US$1.25 - (Egyesült Államok)
£ - EK font szimbólum használata

Az egyedüli elfogadott szimbolum a "£" jel. A billentyűzeten az Alt Gr + Á-val tudod beütni. Ha a billentyűzeten nem találod a szimbólumot akkor használhatód a: £ html kódot vagy a "font" szavat.

Egy font, és huszonöt penny: £1.25
Huszonöt penny: £0.25
€ - Euró szimbólum használata

Az euró jelöléséhez a "€" szimbólumot használjuk. DNe használd a cent szimbólumot. HTML kódja, arra az esetre ha nem találod a jelet a billentyűzeten: € vagy használd az "euro" szót a szimbólum helyett. Jegyezd meg, hogy az euró többesszáma is euró.

Két euró és huszonöt cent írásmódja: €2.25
Huszonöt eurócent írásmódja: €0.25

Személyek és szervezetek nevei

Mikor egy cikkben egy bizonyos személyt először említünk meg, akkor a személy titulusait, szervezethez való tartozását és egész nevét ki kell írni. Próbálj becsempészni Wikipédia linket a szervezethez és a titulushoz.

Az uralkodói titulus (pl.:„IV. Béla”, „Hunyadi Mátyás”, „Károly Róbert”; olyan formában, ahogy rájuk általában a történelem-tudomány hivatkozik); utána szerepel az ország akkor, ha nem magyar volt: „II. Ottó porosz király” vagy „II. Ottó német-római császár” (utóbbi akkor, ha az ország nem egyértelmű vagy nem egyszerűen leírható).

Ha egy uralkodót több néven is ismerünk (pl. Magyarországon II. Jenő, Lengyelországban I. Jenő néven nevezik ugyanazt a királyt), akkor a magyar elnevezés alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést. Nem használunk titokzatos rövidítéseket (pl. „II. Hugó (n.-r.-i cs.)”).

Amikor valakitől idézünk

A következőképpen idézhetünk valakitől/valamiből: "Quoted text," Teljes név, Szervezet (megnevezés), mit mondott. Pélául::

"A kiskutyák aranyosak," mondta John Doe, a Kutyavédelmi Szervezet egyik munkatársa.

Ha másik idézetét is idézni szeretnénk ugyanitt, így tegyük:

A kiskutyákat nagyobb szeretettel kéne gondozni.

Rövidítések és mozaikszavak használata

Először mindig írjuk ki a teljes szót, vagy nevet majd tegyük utána zárójelbe a cikk további részében kívánni használt rövidítést vagy mozaikszavat. Így:

Az Európai Unió (EU) döntései szerint...

Majd a cikk következő részében így folytasd:

Az EU elnöke, José Manuel Barroso azt nyilatkozta...

Wiki linkek a cikken belül

Hivatkozhatsz a Wikihírek egy cikkére a szerkesztési nézetben [[cikknév]] formázással hozhatsz létre. Mindig használd a szócikk megnevezését, ami egyes számban és ragozatlan alakban található. Nem szükséges, hogy ilyen szócikk létezzen - sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani.

Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: ''[[cikknév]]hez''

Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a [[cikknév|látható szöveg]] formában használd, például [[gólya|gólyák]]

Más wikikre való hivatkozás

Ha hivatkozni szeretnél egy másik wiki-projekt cikkére, ezt a hivatkozást beépítve a szövegbe, akkor ezt a [[projektkód:nyelvkód:szócikknév]] formában teheted meg, például [[w:en:Hungary]] link így fog kinézni: w:en:Hungary.

Ha el akarod rejteni a w és az en előtagot, így írd: [[w:en:Hungary|]] (egy függőleges vonallal (Windows és magyar billentyűzetkiosztás mellett jobb Alt + W) a név végén): Hungaian.

Dátum

Ne linkelj a Wikipédia dátumokat tartalmazó oldalaira. Használd Wikihírekben szereplő dátumlapokat, még akkor is ha már archiválva van a lap.

  • Archívum: [[Wikihírek:2007/április/1|április 1, 2007]] a következő eredményt fogja adni április 1, 2007
  • Kategória: [[:Kategória:április 1, 2007|április 1, 2007]] a április 1, 2007-t adja
    Ne felejts el kettőspontot ":" használni a Kategória előtt, különben az adott oldal is bekerül a kategóriába .

Fényképek, vagy egyéb ábrák használata

Mielőtt képet adsz egy cikkhez olvasd el a képhasználati irányelvek oldalt.

Hivatkozás használata a képsablonban

A legfőbb ok amiért a Wikihírekben a cikkek képekkel vannak ellátva, az olvasó jobb tájékoztatása. A cikkben szereplő képnek köze kell legyen a cikk tartalmához. Ha ez nem nyilvánvaló akkor törölni kell a képet a cikkből. A következő leírás megmutatja, hogyan illesz be egy képet a cikkbe, hogyan használd a képaláírást és a képaláírásban a linkelést:

[[Kép:PKÉP NEVE IDE.EXT|bélyegkép|250px|IDE ÍRD A KÉPALÁÍRÁST]]

A Wikihírek [[Hatalmas csillaghalmazt fedeztek fel a Tejútrendszerben] cikkben a következőképpen lenne beillesztve a kép:

Megjegyzés
Nagyon fontos, hogy amikor szimbólumokat és zászlókat használunk, írjuk oda minek a szimbóluma, vagy melyik ország zászlójáról van szó. Ugyanis az olvasó nem biztos, hogy ismeri az adott ország zászlóját.
Ugyanakkor ha egy eseményről írunk és azzal kapcsolatos képeket használunk fel, amelyek azonban nem az adott eseményen készültek, akkor írjuk ezt oda.

Wikihírek kategóriái

Minden cikk végére be kell illeszd, hogy milyen kategóriába tartozik. Részletesebben lásd Wikihírek:Kategóriák oldalt.

A dátum és dátumsor kategória automatikusan hozzáadódik a cikkhez, amikor a dátum és a dátumsor sablont használod a cikkben.

További formai útmutatók

Ha további kérdéseid vannak, vagy nem találtad meg azt amit kerestél ezen a lapon akkor látogass el az alábbi oldalakra:

Lásd még