„Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája” változatai közötti eltérés

'''{{wh[[w:Hiller István|Hiller István}}]] oktatási és kulturális miniszter Versailles-ban tárgyal, több magyar helyszínt is felterjesztett az Európai Kultúrális Örökség címre.'''

A négy helyszín a következő: ''Vitéz János esztergomi terme'' (Studiolo), ''{{wh[[w:Mátyás király|Mátyás király}}]] visegrádi palotája'', a ''[[w:Debreceni Református Nagytemplom|debreceni Nagytemplom]]'' és a ''{{wh[[w:szigetvári vár|szigetvári vár}}]]''. Hiller István az {{wh[[w:MTI|MTI}}]]-nek elmondta, hogy a jegyzékbe bekerülő helyszínekről egy későbbi időpontban a miniszterek által felkért szakértői bizottság dönt. Az UNESCO {{wh|[[w:Világörökség|Világörökség Bizottságával}}]] ellentétben, ahol az épített örökséget a szellemi örökségtől szétválasztva kezelik, az Európai Kulturális Örökség listájában a kettő nem válik el egymástól, hiszen a két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai örökséget. A listára európai kultúrális javak, emlékhelyek, építmények, parkok kerülnek fel. Minden európai kulturális örökségként elfogadott épületre emléktáblát helyeznek.

Az európai kulturális örökség részét képezi már a ''clunyi apátság'', ''{{wh[[w:Robert Schuman|Robert Schuman}}]] Scy-Chazelles-i emlékháza'', az ''avignoni Pápák Palotájának díszudvara'', valamint természetesen az athéni ''Akropolisz'' is.