„Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vadaro (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Bővítés
Vadaro (vitalap | szerkesztései)
A cikket bővítettem, a "Készülő"-sablont leveszem
1. sor:
 
{{készülő}}
{{Dátum|2008-07-23}}
[[Image:Dsc00090.jpg|200px|thumb|Az athéni Akropolisz]]
'''{{wh|Hiller István}} oktatási és kulturális miniszter Versailles-ban tárgyal, több magyar helyszínt is felterjesztett az Európai Kultúrális Örökség címre.'''
 
A négy helyszín a következő: ''Vitéz János esztergomi terme'' (Studiolo), ''{{wh|Mátyás király}} visegrádi palotája'', a ''[[w:Debreceni Református Nagytemplom|debreceni Nagytemplom]]'' és a ''{{wh|szigetvári vár}}''. Hiller István az {{wh|MTI}}-nek elmondta, hogy aza európaijegyzékbe kulturálisbekerülő miniszterekhelyszínekről javaslataiegy közülkésőbbi kerülnek ki -időpontban a későbbiekminiszterek soránáltal - afelkért ténylegesenszakértői kiválaszottbizottság helyszínekdönt. MígAz azUNESCO {{wh|UNESCOVilágörökség|Világörökség Bizottságával}}-világörökségnél ellentétben, ahol az épített ésörökséget a szellemi örökségörökségtől nincsszétválasztva szétválasztvakezelik, addig az európaiEurópai kulturálisKulturális örökségnélÖrökség ezlistájában a kettő nem válik el egymástól, hiszen a két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai adottörökséget. A listára európai kultúrális javak, emlékhelyek, építmények, parkok kerülnek fel. Minden európai kulturális örökségként elfogadott épületre emléktáblát helyeznek.
 
Az európai kulturális örökség részét képezi már a ''clunyi apátság'', ''{{wh|Robert Schuman}} Scy-Chazelles-i emlékháza'', az ''avignoni Pápák Palotájának díszudvara'' és utolsónak, devalamint nem utolsó sorbantermészetesen az [[w:Akropolisz|athéni ''Akropolisz]]'' is.
 
Az Európai Kulturális Örökség rendszerének létrehozását két évvel ezelőtt határozták el az Európai Unió keretén belül. Eddig az unió országainak egy-egy műemléke, hazánk esetében Eszterháza szerepelt a jegyzékben. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint a mostani felterjesztés a cím automatikus elnyerését jelentette, ugyanis ebben a korai szakaszban még az országok által javasolt helyszíneket mérlegelés nélkül elfogadták. Mostantól tehát öt magyarországi helyszín szerepel a listán. Várhatóan fél év múlva, a következő körre alakul ki az szakértői bizottság, amely meghatározott szempontok alapján választja majd ki a jegyzékre felkerülő helyszíneket.
Az európai kulturális örökség részét képezi már a ''clunyi apátság'', ''{{wh|Robert Schuman}} Scy-Chazelles-i emlékháza'', az ''avignoni Pápák Palotájának díszudvara'' és utolsónak, de nem utolsó sorban az [[w:Akropolisz|athéni Akropolisz]].
 
==Források==