„Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ihame (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ihame (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
'''{{wh|Hiller István}} oktatási és kulturális miniszter Versailles-ban tárgyal, több magyar helyszínt is felterjesztett az Európai Kultúrális Örökség címre.'''
 
A négy helyszín a következő: ''Vitéz János esztergomi terme'' (Studiolo), ''{{wh|Mátyás király}} visegrádi palotája'', a ''[[w:Debreceni Református Nagytemplom|debreceni Nagytemplom]]'' és a ''{{wh|szigetvári vár}}''. Hiller István az {{wh|MTI}}-nek elmondta, hogy az európai kulturális miniszterek javaslatai közül kerülnek ki - a későbbiek során - a ténylegesen kiválaszott helyszínek. Míg az {{wh|UNESCO}}-világörökségnél az épített és a szellemi örökség nincs szétválasztva, addig az európai kulturális örökségnél ez adott. A listára európai kultúrális javak, emlékhelyek, építmények, parkok kerülnek fel. Minden európai kulturális örökségként elfogadott épületre emléktáblát helyeznek.
 
Az európai kulturális örökség részét képezi már a ''clunyi apátság'', ''{{wh|Robert Schuman}} Scy-Chazelles-i emlékháza'', az ''avignoni Pápák Palotájának díszudvara'' és utolsónak, de nem utolsó sorban az [[w:Akropolisz|athéni Akropolisz]].